Mikor Volt Az Első Újkori Olimpia
A társaság fogalmazta meg az Olimpiai Chartát, amelynek alapelvei ma is érvényesek. A mozgalom jelszava a latin "Citius, altius, fortius" – Gyorsabban, magasabbra, erősebben – lett. A NOB 1896-ra, Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, bár a legenda szerint a francia báró inkább 1900-at és Párizst szerette volna, mondván, hogy a századfordulón rendezendő világkiállítás részeként jóval szélesebb nyilvánosságot kapna az esemény. Az athéni játékok megrendezése a pénzhiány miatt sokáig bizonytalan volt, végül egy Egyiptomban élő gazdag görög kereskedő adománya segített. Ebből építették át a 70 ezer nézőt befogadó athéni stadiont, s a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án I. György király megnyitotta az április 15-ig tartó játékokat. Ahogy mondani szokás, minden kezdet nehéz: az első olimpiára későn postázták a meghívókat, a szűk kanyarok miatt a 200 méteres futást nem tudták megrendezni, az 500 méteres úszás fagyos tengervízben kijelölt távját pedig a versenybírók egyszerűen megsaccolták.
1896. �prilis 15. Az els� �jkori olimpia z�r��nneps�ge Ath�nban
A Michael Breel, francia akadémikus javaslatára programba vett maratoni futást a görög Szpiridon Luisz nyerte. Győzelme egyben tradicionális sikerként is elkönyvelhető, hiszen az ismeretlen görög hős emlékére megrendezett viadalt (Kr. e. 490-ben, a marathoni győzelem után egy katona futva tette meg az utat a csatatért és Athén között, közölve a hírt, majd a fáradságtól meghalt) görög atléta nyerte. A maratoni már csak a hagyományok miatt is "szent" volt a görögök számára, s a verseny felvezetése ennek megfelelően elképesztő méreteket öltött. Averoff a leendő győztesnek - feltétel, hogy görög legyen -, felajánlotta lánya kezét egymillió drachma hozománnyal! Többek között egy borbély életre szóló ingyen borotválkozást, egy csokoládégyáros tíz mázsa édességet ígért, egy szabó pedig vállalta, hogy a bajnokot élete végéig ellátja ruhával. A mezőny Maratonból indult, s amikor a győztes beért az Olimpiai stadionba, az ottani hangulat leírására nincs szó. Merthogy görög győzött, Szpiridon Luisz, aki a terepet ismerve rutinosan kivárta, amíg a gyilkos tempót diktáló amerikai, francia és ausztrál ellenfele kidőlt előle a sorból.
Megnyitó ünnepség Olympiában Az 1896. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén az I. nyári olimpiai játékok több sportot magában foglaló nemzetközi sportesemény, melyet 1896. április 6. és 15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában, az első amióta I. Theodosius római császár 393 -ban betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében. 1894 -ben egy Pierre de Coubertin által szervezett, Párizsban megtartott közgyűlésen megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), és a görög fővárost, Athént jelölték meg rendezőként. A görögöknek kevés tapasztalatuk volt sportesemények rendezésében, ám pénzügyi nehézségeik ellenére minden időben elkészült (amikor még el voltak maradva az építkezésekkel, felvetődött helyszínként Budapest, a millennium alkalmából). A sportkedvelő alexandriai milliomos kereskedőnek, Jeórjosz Avérofnak köszönhetően sikeresen megrendezhették az olimpiai játékokat. A résztvevők száma a manapság megszokotthoz képest alacsony volt, ám így is korának legnagyobb nemzetközi érdeklődéssel követett sporteseménye volt.
- Magyar Olimpiai Bizottság - Százhúsz éve kezdődött az első újkori olimpia
- Vágy és virágzás teljes film
- Mp4 filmek letöltése mobilra ingyen magyarul gratis
- Az újkori olimpiák rövid története | Vasárnap | Családi magazin és portál
- Ariston clas one 24 beüzemelése 9
- 1013 budapest attila út 14 16 18
- Az első újkori olimpia 120 éve kezdődött | M4 Sport
1896, Athén - az új kor hajnalán
1896. �prilis 15. | Az els� �jkori olimpia z�r��nneps�ge Ath�nban Szerz�: Tarj�n M. Tam�s 1896. �prilis 15-�n fejez�d�tt be az els� �jkori olimpia Ath�nban, mely sportrendezv�ny tizenn�gy orsz�g, k�zt�k Magyarorsz�g r�szv�tel�vel t�z napig zajlott. Az olimpia mint a sport �nnepe eg�szen az �kori Hell�szig vezet benn�nket vissza, ahol a megrendezett j�t�kok a poliszok �sszetartoz�s�t szimboliz�lt�k, az ol�mpiai rendezv�ny idej�re a g�r�g �llamok k�z�tt sz�netelt mindenf�le h�bor�s konfliktus. A r�mai h�d�t�ssal a j�t�kok jelent�s�ge cs�kkent, de hagyom�nyuk eg�szen a IV. sz�zadig megmaradt, Theodosius cs�sz�r a kereszt�nys�g �llamvall�ss� t�telekor tiltotta be az olimpi�t, mint pog�ny hagyom�nyt. A sport �nnep�nek eml�ke viszont fennmaradt, a 19. sz�zadban pedig, az �kori r�g�szeti felfedez�sekkel p�rhuzamosan, az olimpia eszm�je is visszat�rt a k�ztudatba, Panagiotisz Szucosz g�r�g k�lt� 1833-ban versben eml�kezett meg a sportrendezv�nyr�l. Angli�ban az 1850-es �vekt�l gombam�d szaporodtak a k�l�nf�le lok�lis olimpi�k, de G�r�gorsz�gban is zajlottak m�r nemzeti j�t�kok.
Az első bajnok a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyes párosban is aranyérmet nyert. - Az 1900-as párizsi torna a zűrzavarok olimpiájaként vonult be a sporttörténelembe. Több részletben, összesen 160 versenynap alatt bonyolították le. A felületes rendezés, a rossz versenykörülmények oka minden bizonnyal az volt, hogy a hivatalos francia körök az az évi világkiállítás mellékeseményeként kezelték a versenysorozatot, és minden téren a kiállítás érdekeinek rendelték alá. - Az olimpia rendezési jogát 1908-ban Róma kapta, a város azonban inkább lemondott róla, hogy erőforrásait a Vezúv kitörése miatt keletkezett károk helyreállítására fordíthassa. A tornát végül Londonban rendezték meg − az egyetlen városban, ami az újkori ötkarikás játékok történetében háromszor lehetett helyszín. Az első, doppingszer okozta haláleset 1960-ban, Rómában történt: Knud Enemark Jensen dán kerékpáros leesett kerékpárjáról, és meghalt. Szervezetében amfetamint találtak. - A magyar sport első és második olimpiai aranyérmét Hajós Alfréd − vagy ahogy a sajtó elnevezte, a magyar delfin − szerezte az első újkori olimpián, 1896. április 11-én gyorsúszásban.
Fáradhatatlan szervező munkája, lelkesedése nyomán került sor Párizsban, 1894. június 23-án arra a tanácskozásra, amelyen 13 ország 49 sportszövetségének képviselői megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB). A vezetésbe beválasztották Kemény Ferencet, Coubertin barátját és harcostársát is, személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike. A társaság fogalmazta meg az Olimpiai Chartát, amelynek alapelvei ma is érvényesek. A mozgalom jelszava a latin "Citius, altius, fortius" - Gyorsabban, magasabbra, erősebben - lett. A NOB 1896-ra, Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, bár a legenda szerint a francia báró inkább 1900-at és Párizst szerette volna, mondván, hogy a századfordulón rendezendő világkiállítás részeként jóval szélesebb nyilvánosságot kapna az esemény. Az athéni játékok megrendezése a pénzhiány miatt sokáig bizonytalan volt, végül egy Egyiptomban élő gazdag görög kereskedő adománya segített. Ebből építették át a 70 ezer nézőt befogadó athéni stadiont, s a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án I. György király megnyitotta az április 15-ig tartó játékokat.
